Mi a vonzó ebben a kategóriában?
Eladások tekintetében a BMW a 320d-vel évek óta tarol. Jól vezethető, élvezetes, mokány négyajtós, ami egyaránt tud praktikus is lenni a fő célközönségnek, vagyis a családos fiatal, vagy középkorú apukáknak. Ezt a vonalat próbálta meglovagolni az Alfa a Giuliával 2016-tól, illetve a Jaguar az XE-vel 2015-től.
Ha szigorúan vesszük az Alfa esetében nem sikerült, hisz a pozitív sajtós fogadtatás ellenére, nem igazán viszik/vitték autójukat. Nincs másképp ez a Jaguar XE esetével sem, eladott darabszám erősen hajaz az Alfáéra. Hogy érzékeltessem az arányokat, amíg eladnak 10db 3-as BMW, addig elkel 1 Giulia, illetve ugyanennyi XE…
Mindez az újkori eladásokra igaz, ám autóőrültként igazából csak vonzó tud lenni, ha nem minden sarkon találsz egy ugyanolyan autót, mint a tiéd. És használtan pont ez, ami csábítóvá teszi Őket a 3-assal szemben, és valószínűleg ennek (IS) betudható, hogy használtan ezek a kocsik drágábbak, mint egy ugyanolyan évjáratú/futásteljesítményű német.
Miért veszek ilyen autókat?
Tudniillik én az a fajta ingatlanos vagyok, aki sport és különlegesebb autókat is árul. Ez egyfajta „cégprofil”, amitől eltérni nem akarok, hisz így vagyok hiteles. Én csakis olyan autókat árulok, amiket saját ízlésem szerint is megvennék és meg is veszek. Vannak olyan kategóriák, amiket mindig tartok a kínálatban: amerikai izom, francia hot hatch, hátsókerekes japán sportkocsi, illetve családi élményautó. Utóbbi kategória számomra a 4 ajtós, hátsókerekes sportszedán, amit a legstílusosabban fent említett olasz és brit gyártó nyújt a jelenlegi piacon.
Bár első blikkre nagyon másnak tűnhetnek, valójában több hasonlóság van köztük. Ugyanazt a 8 fokozatú ZF váltót használják, ugyanúgy 200lovas, turbós négyhengeres EURO6d-s motorjuk van, nagyjából ugyanolyan könnyűek, méretre is nagyon hasonlóak, és mindkettőre ugyanúgy felfigyel az utca népe! De nézzük ezeket részletesen:
KÜLSŐ
Romeo igazi Rómeó, vonzza magára a tekintet, főleg abban a „Rosso Alfa” színben, amiben nekem volt a Giuliám. Széles, gömbölyded kerékjáratok, telt ívek, remekbeszabott hátsókerekes sziluett. Igazi olasz csődör, ebben a pirosban még az is elismerően bólogat a látványán, akinek nagyjából halvány lila fingja sincs az egész autózásról. Ez egy iparművészeti remekmű, objektíven szép autó.
A Jaguar inkább a hűvös, arisztokrata hangulatot hozza, vegyítve ezt egyfajta lendületességgel. A forma erősen hajaz a modernkori brit luxus-, és sportautókra. Nagyjából ezt a plasztikus, nagyobb lemezfelületekkel tarkított formanyelvet használja az Aston Martin, illetve a „testvérmárka” Range Rover is. Egyszerűbbnek hat, de bőven van bennük fűszer, főleg ha megnézzük a részleteket. Csak a britek tudnak egyszerre sportos, és elegáns autót rajzolni. Talán épp ebből a plasztikusságból ered, hogy nem igazán „öregszik” ez a forma sem, épp ezért a Jaguar is óvatosan nyúlt a kocsihoz a 2020-as ráncfelvarrás során. Csupán a fényszórókat rajzolta enyhén át, ahogy az Alfa is csak ugyanilyen kis mértékben mert a Giuliához hozzányúlni a 2022es felvarrásnál.
Hiába, ami szép az szép, és ezt minkét esetben tudták a gyártók, így nem rontották el modelljüket életciklusuk közepén.
BELSŐ
Mindkét esetben hozza a külsejük hangulatát az enteriőr. Az Alfa a csőműszereivel, kerekded légrostélyaival egy az egyben elmenne Ferrari belsőnek is, és tegyük hozzá nem véletlenül. A kormány nekem gyanús, hogy a 458 Itáliáé, a váltófülek pedig szintén a nagytesótól (California) származnak. Nincs ezen mit csodálkozni, FCA konszernen belül vagyunk.
Ahogy a Jaguar cockpit-je is tartalmaz sok-sok Range Rover kezelőszervet, gombot. A stílus itt is összeszedett, rengeteg az apró, finom részlet, felírat. Az esti műszerfal megvilágítása, diszkrét és informatív, kifejezetten nyugtató. Használat során is ez a kényelmesebb, egyértelműbb. Minden ott van, ahova csukott szemmel is nyúlnánk. Az érintőkijelző gyors, és logikus felépítésű. Az anyaghasználat, és összeszerelés is messze túlmutat az Alfánál.
Romeo talán itt marad el leginkább a Jag-től. Itt-ott sorjás, igénytelen megoldások vannak, ráadásul pont ott ahol gyakran „hozzáérsz”. Illetve a központi menüt működtető forgógombos „borzalom” teszi idegesítővé a kocsi napi használatát. Szörnyen idegesítő volt ezzel a gombbal mindig betárcsázni a navigációba az aktuális célt… Mint egy régi forgógombos asztali telefon.
Összességében a Jaguar korrektebb, prémiumabb belsőt kínál. Nem zörög soha-sehol, szépek és pontosak az illesztések. Az Alfa olyan, mintha egy vagy két kategóriával is lejjebb dolgozott volna, kb. egy Astra vagy Octavia minőségben.
MENET
Minkét kocsi a belépő szintű egységgel, a kétliteres, négyhengeres, turbós 200lovas motorral lett vásárolva. Ebből adtak el a legtöbbet, és használtan is ezek a legkívánatosabbak. Diesel erőforrással minkét modell zsákutcának bizonyult, az Alfa már nem is kínál dieselt, illetve a Jaguar is csak a készleten „beszorult” autók miatt szerepelteti az árlistáján. Vezetési élményre, a fejlesztéseknél is ez a motor/hajtás volt a fő csapásvonal minkét gyártónál. A csúcs 510lovas QV(Alfa), illetve 600lóerős Project8(Jaguar) csak teljesítményben, és hangban tudnak többet az alap hátsókerekes benzinesektől. Futóműben, váltóban, kormányzásban, balanszban nincs nagy különbség.
Amennyire közel voltak a nürburgringi köridők anno a 2 csúcsmodellnél, vezethetőségre a 2 alap benzines is hasonlóan közel van egymáshoz. Mindkettő kocsi igazi „drivers car”. Apró, nüansznyi különbségek vannak csak.
Az Alfa mechanikai tapadása magasabb, így az elnyújtott kanyarokat nagyobb tempóval képes abszolválni mint a Jag. A nagymacskát viszont könnyebb táncba vinni, vagyis az úgynevezett powerslide –ra hajlamosabb, ezáltal az élvezeti faktor is magasabb, mint olasz riválisánál. Sőt itt teljesen ki tudjuk kapcsolni a kipörgésgátlót, így lehet vele farolgatni is, Romeo viszont ezt sajnos nem engedi.
A gyorsulási érték szinte ugyanaz a két autónál (6,6s Alfa – 6,7Jag), a hangélmény viszont megint csak a Jaguar felé billenti a mérleg nyelvét. Nagyban hozzájárul ehhez a gyárilag rozsdamentes dupla kipufogója, ami olyannyira nem kamu, hogy egészen a középdobtól két külön cső fut hátra. Öblösebb, ércesebb morgása van, a külső szemlélő is jóval hamarabb felfigyel a közeledő Jaguárra. Az Alfa mellett szóljon viszont, hogy jobban pörög fel a motor, és magas fordulatszámon is élettelibb, mint a Jaguaré. A Jag 5000-ig szépen húz nyomatékból, onnantól tiltásig viszont már csak zúg. Valószínűleg a nyomatékgörbe is itt esik be, és ezért. Torpanásról nem beszélhetünk, viszont a gyorsulás intenzitásából érezhetően veszít.
ÖSSZEGZÉS
Az Alfát bő 9 hónapig használtam, és az apró, bosszantó, olaszos kellemetlenségei ellenére imádtam. Az, hogy az ülés néha recseg (és nem tudod honnan), néha nem, vagy hogy a klíma néha 40fokban is képes forró levegőt fújni, de csak az egyik oldalra, majd újraindítás után megjavul, vagy hogy a keréknyomás ellenőrző rendszer kétnaponta bejelez valami baromságot, aztán magától megjavul, és még sorolhatnám. De mikor mész vele, vagy mikor visszanézel rá miután leparkoltál, feledtet mindent. Nem tudsz rá haragudni. És tegyük hozzá, hogy ezek az apróságok nem is túl lényeges dolgok. Az autó sose hagyott ott sehol pedig mikor eladtam már bő 200ezer km volt benne, és még az alja is úgy nézett ki mintha most jött volna ki a szalonból: sehol egy olajpára, rozsda, semmi!
A Jaguárt lassan fél éve hajtom, és ez az első autóm, amire azt mondhatom tényleg prémium. Sehol egy zörej, sehol egy hibaüzenet, mindig minden körülmények között tökéletes a kocsi. És ami számomra meglepő, a fogyasztása. A kocsi 9-9,5 litert kér szemben az Alfa (vagy bármilyen más eddigi 200lóerős autóm) 12literével szemben. Oké, hogy a kocsi 75%-a alumínium, illetve hogy ez már a Jaguar saját fejlesztésű INGENIUM motorja(ami jóval megbízhatóbb, és kevésbé iszákos mint a korábbi Ford Ecoboost), de akkor sem értem, hogy ehet ilyen keveset.
Nem csalódtam egyikben sem, mindkét típust imádom, és ha a Jaguárt „kiveszi” valaki alólam, akkor tuti hogy megint ugyanebből a két típusból jön majd az utód. Mert a mindennapi utazások során kell az élvezet is, hogy egy kicsit stressz-mentesítsem magam, és ezek a kocsik erre a legmegfelelőbbek igazán!
